Miért lehet jó a számítógépes játék ?

• Wiseacre
• 2017. augusztus 13. vasárnap

Felmerül a kérdés, hogy a számítógépes játékok mennyiben segítik a matematikát, illetve a matematikával összefüggő képességek fejlődését gyermekeinknél. Tiltsuk tőlük, vagy van amit engedhetünk, hogy használjanak, vagy bármit, minden mennyiségben engedjünk nekik.

Két gyermekes édesapaként és matematika tanárként, van tapasztalatom ezen a téren. 

Jó magam már abba a generációba tartozok, amelyik pont a Commodore C64 személyi számítógép korában nőttem fel. Volt szerencsém használni, játszani, sőt első diplomámhoz a szakdolgozatom erre a gépre épülő tapasztalatokból merítkezett, átívelve az akkor IBM kompatibilis gépek világába. 

Sokat játszottam vele, talán néha túlzásba is vittem, de általában a gondolkodtató, az eszemet megtornáztató, jó grafikájú játékok azért lekötöttek.

Ma ezek a játékok a flash kategóriájú teremtmények, jó grafikával, kis mérettel, gyors pályákkal, trükkös feladványokkal ellátva, telefonon, táblagépen is futtatható verziókkal. Érdemes engedni gyerekeinknek ezeket a játékokat használni.

 – Sokat segít a figyelem megtartásában.

A játék lényegéből fakadóan odaköti a figyelmét és megtartja addig a pillanatig, míg elvégezte a feladatot.

– Problémaérzékenységre, problémamegoldásra nevel.

A felmerülő feladatokon gondolkodnia kell, meg kell találnia a legmegfelelőbb lépést, utat. Bizonyos esetekben arra készteti a megoldót, hogy a megoldott pályát újra megcsinálja, csak még jobban, még hamarabb, még kevesebb hibával. És ez átvezet a hiba mentességre, az igényességre törekvésre.

– Fejleszti az algoritmikus gondolkodást.

Fontos, hogy a megfelelő sorrendben végezzen el egy feladatot, és így érjen a végére. Egy komplex matematika feladatnál már komolyan előre kell gondolkodni a tanulóknak – 11. évfolyam koordinátageometria -, fel kell vázolniuk gondolatban, vagy a papíron, hogy milyen lépésekkel jutnak el a kívánt végeredményhez.

– Lényeglátás. 

A szöveges feladatokban ki kell szűrni a lényeges és lényegtelen elemeket. Ezek alapján kell megkeresnie a megoldáshoz szükséges lépéssorozatot.

– Sikerélmény – kudarc élmény kialakulása, feldolgozása.

– Koordináta-rendszer alkalmazása, térbeli koordináta-rendszer felfogása, térlátás.

– és csak felsorolás szintjén, absztrahálás, képzelőerő, összehasonlítás, modellezés, analógia, stratégiák kialakítása.

Amint láthatja a kedves olvasó, rengeteg előnyt hordoz egy számítógépes játék a matematika számára. De meg kell azt is érteni, hogy ez is csak egy eszköz a komplex fejlődés során. Nem szabad egyeduralkodón alkalmazni, nem szabad csodát várni tőle. A megfelelő mennyiségben viszont segít és fejleszt. 

Mi a teendő gyermekeinkkel szemben?

Semmi komoly, engedjük játszani őket. Engedjük, hogy kikapcsolódjanak velük és szórakozzanak. Nem érdemes eltiltani, de a korlátokat meg kell szabni. Meg lehet határozni számukra, hogy napi fél óra, 1 óra, 1,5 óra (életkortól függően) számítógépezés, gépezés, játszás elég. Ha ezt megtesszük, megszokják, megértik és betartják (figyelni azért kell rájuk).

Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a játék nem helyettesíti a mi törődésünket. Nem tehetjük meg, hogy elé rakjuk és majd órák múlva lefektetjük aludni. Fontos, hogy mi is leüljünk velük játszani, hogy játszunk társasjátékokat, táblajátékokat, hiszen ezek a foglalkozások további más készségeket fognak kialakítani és fejleszteni bennük.

Az erdekesmatek.hu oldalon található játékokkal mi magunk is játszottunk és teszteltük. Mindegyike valamilyen készséget/készségeket fejleszt, így javasoljuk a velük való játékot, kikapcsolódást. (Természetesen az ésszerű keretek között.)